Történet

„Több mint iskola.”

„A Vasvillába nem tanulni járnak a diákok, hanem élni.”

„Korszerű tudás kreatív környezetben.”

Ezek a szlogenek mind a mi iskolánkról mesélnek. Egy olyan helyről, ahol próbáljuk egyensúlyba hozni a diákélet különböző elemeit, hogy olyan iskolává váljunk, amely támogatja diákjait, teret ad egyéniségüknek, nem várja el, hogy egyformává váljanak, mégis közösséggé kovácsolja őket.

A SOPRONI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ TECHNIKUM Sopron legfiatalabb, korszerű és dinamikusan fejlődő középiskolája. A Ferenczy János utcában, a buszpályaudvar tőszomszédságában, a Raffensperger-kertészet helyén épült. Működését 1988. szeptember 1-jén kezdte meg.

A kedvező adottságokkal rendelkező létesítmény alkalmas mindazon feladatok ellátására, amelyekre az iskola vezetése és tantestülete vállalkozott.

Sopron máig legújabb és ennek megfelelően legmodernebb középiskolája a 80-as évek közepén megfogalmazott igények kielégítésére alakult. Az akkor a városban működő egyetlen ipari szakképző iskola (403. sz. Pesti Barnabás Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola) kapacitása már nem volt elegendő arra, hogy kiszolgálja a gazdaság növekvő szakemberszükségletét és a tanulói, illetve szülői igényeket. Ebben az időszakban az általános iskola után továbbtanulók körülbelül fele a hároméves szakmunkásképzésben vett részt. Ennek a képzési formának a népszerűségét a viszonylag rövid képzési idő, valamint a tanulmányok befejezését követő biztos elhelyezkedési lehetőség adta. A megszerzett szakmunkás-bizonyítvány biztos munkahelyet és − a politikai prioritásoknak megfelelően − stabil egzisztenciát is jelentett.

Ezért az új intézményben eleinte döntően szakmunkásképzés folyt, vas-, villamos- és szerelőipari szakmákban, a szakközépiskolai tanulók száma még az előzőek felét sem érte el. Ez az iskola nevében is látható volt: Vas- és Villamosipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet.

A hagyományos struktúrára (tanműhelyi alapképzés, vállalati tanműhelyi, illetve munkahelyi specializáció) tervezett oktatási rendszer azonban csak igen rövid ideig működött. A politikai változásokat követő gazdasági átalakulás közvetlen hatással volt az itt folyó képzésekre is. A megváltozott munkaerő-piaci igények módosították a szülők és gyermekeik szakmai orientációját, másrészt a nehéz helyzetbe került vállalatok felszámolták tanműhelyeiket, képző helyeiket. Elkerülhetetlen volt, hogy a változásokra iskolánk is reagáljon, és a szakképzés szerkezetátalakításával kapcsolatos terveket figyelemmel kísérve, felkészüljön az alkalmazkodásra. A cél az volt, hogy az iskola tevékenysége hozzáigazítható legyen minden várható központi oktatás átalakítási döntéshez, melyek a közoktatás struktúráját, a vizsgarendszert, stb. a jövőben meghatározzák. Az iskola képzési és fejlesztési koncepciójának középpontjába a környezetkímélő, nem energiaigényes, színvonalas elméleti tudást igénylő, csúcstechnológiát célzó képzés mellett a kreatív, kommunikációképes, kooperációra alkalmas szakemberek nevelése került.

Ennek szellemében 1992-től fokozatosan csökkent a szakmunkásképzésben tanulók száma és növekedett a szakközépiskolában tanulmányokat folytatók létszáma.

A gimnáziumi képzés elindítását valójában a kényszer szülte, hiszen a demográfiai hullám csúcsán sok gyerek nem tudott volna bejutni a középiskolába, annak ellenére, hogy tanulmányi eredményük ezt indokolta volna. A város akkori vezetőinek kezdeményezésére vállalta az iskola ezt a feladatot, ami tovább színesítette az amúgy sem egyszínű képet. Mivel az ilyen típusú gimnáziumi képzés iránt később sem csökkent az igény, az átmeneti időszakra tervezett megoldás tartósnak bizonyult.

1994-től az iskola neve: Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium.

Az iskola életére komoly hatást gyakorló utolsó változás a Kempelen Farkas Gépipari Szakközépiskola 1996. augusztus 31-én történt megszűnése volt. Ez rövid távon azt jelentette, hogy az addig ott tanuló diákok képzését az új iskolában kell befejezni, továbbá az ottani kollégák közül minél többnek kellett munkát ajánlani. Hosszabb távon legalább ilyen felelősséget jelent, hogy a város és környéke gépész szakemberek iránti igényét, a műszaki pályát választó fiatalok képzését egyedül iskolánknak kell ellátnia.

A korábbi szakmák közül csak azok maradtak meg, amelyek iránt a tanulói és a munkáltatói igények egyaránt viszonylag tartósnak ígérkeztek. Az évek során folyamatosan alakultak át az iskolában folyó oktatás szervezeti keretei, és sor került a szükséges tartalmi korszerűsítésre is.

A szerkezeti változások közül legfontosabb, hogy a korábban domináns 3 éves szakmunkásképzésről fokozatosan áttértünk az érettségit is adó 4, illetve 5 éves képzésre. Az iskolában erre az időre a középiskolai képzési formák szinte mindegyike jelen volt. Az intézmény nevében jelzett profil tehát már nem hagyományos értelemben értendő, sokkal inkább egy korszerű műszaki középiskolát jelölt.

Az alapítás évétől kezdve igyekeztünk megragadni minden lehetőséget, amely az oktatás fejlesztését segíti. Költségvetési és pályázati pénzek segítségével folyamatosan arra törekedtünk, hogy oktató-nevelő munkánkban korszerű szemléletet képviseljünk. Ebben a műszaki-technikai háttér létrehozása ugyanolyan fontos, mint a bonyolult folyamatokban való eligazodás képessége, a problémamegoldás iránti érdeklődés, az új dolgok iránti fogékonyság. Mivel a 90-es években gyakorlatilag az összes vállalati tanműhely megszűnt, ezek pótlását az iskolai tanműhelyeink fejlesztésével kellett megoldani.

A különböző márkaszervizek megjelenése és megerősödése folyamatos igényt eredményezett a jól képzett autószerelők iránt. Ennek a szakmának az utóbbi években végbement fejlődése rendkívül látványos. A korábbi meghatározóan kézműves jelleget felváltotta a modern diagnosztikai műszerekre alapozott javítás. Ezt felismerve kezdtük kialakítani saját tanműhelyünket. Első lépésként egy mérőtermet rendeztünk be, majd a teljes folyamat bemutatása, az életszerű körülmények megteremtése érdekében ezt továbbfejlesztettük, így a jelenlegi - nyitott, városi szerviz-szolgáltatást nyújtó - tanműhelyünk komplett javítások elvégzésére is alkalmas, és rendelkezik korszerű diagnosztikai berendezésekkel. A szolgáltatásunk bővítéseként 2011-ben a Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége engedélyezte, hogy a tanműhelyünk - műszaki vizsgaállomásként - gépjármű vizsgáztatási tevékenységet is végezzen.

1991-ben modell értékű oktatási bázis létrehozására pályáztunk a világbanki "Emberi erőforrások fejlesztési program" szakképzési komponensének keretében.
1994-től csatlakozhattunk a világbanki projekthez. A program részeseként az elektronika-elektrotechnika, majd a gépészeti szakcsoportban folytattunk szakközépiskolai képzést. Ezekben az osztályokban a "világbanki modellnek" megfelelően elsősorban általános képzés, illetve széles alapú szakmai alapképzés folyt. A program keretében modern, jelentős anyagi és szakmai értéket képviselő elektronikai, hidraulikai-pneumatikai, automatizálási és számítástechnikai kabineteket (mérőterem, labor, szaktanterem) alakítottunk ki. Az 1997/98-as tanévtől kezdtük el az új OKJ szerinti szakmai oktatást az ipari elektronika technikus, majd két évvel később az automatizálási technikus szakon.

A számítástechnika szaktantermek fejlesztésével arra törekedtünk, hogy a számítógép a tanulók mindennapi életének természetes része legyen. A fejlesztéseink eredményeképpen és a jelentkező tanulói igények miatt az informatika szakmacsoportban az 1998/99-es tanévtől folytatunk képzést.

2014-től úgynevezett ágazati képzések jelentek meg, a szakmai követelménymodulokon belül tantárgyak jelentek meg. A képzés lényege az volt, hogy például az iskolai rendszerű szakközépiskola képzés esetén érettségi után a szakképzési évfolyamok száma 2 év volt, azonban aki az adott ágazatban tanult, annak a négy évfolyamos szakképzésre épülve a szakképzése csak 1 év volt.

A 2014/2015-ös tanévtől nem indítottunk gimnáziumi osztályt, illetve a 2015/2016-os tanévtől elektronikai osztályt sem, helyette közlekedésgépész ágazati osztály indítására került sor.

A 2016/2017-es tanévtől a korábbi gimnáziumi osztály helyett sport ágazati osztály indítására került sor. Az esti levelező gimnáziumi osztályba sem történt már beiskolázás ebben a tanévben, a képzés kifutó rendszerben folytatódott.

A 2016/2017-es tanévtől ismét változtak a képzési típusok. A korábbi szakközépiskola helyett az új elnevezés szakgimnázium lett, míg a szakiskola elnevezése szakközépiskolára változott.

A 2015/2016-os tanévtől kezdtük meg az esti felnőttoktatást több szakmában.

A mai napig nagy népszerűségnek örvendenek a villanyszerelő, a mechatronikai technikus, lakatos, CNC forgácsoló és egyéb szakmák.

 

A 2020. január 1-től hatályos új szakképzési törvény és annak végrehajtási rendelete (2019. évi LXXX. törvény és 12/2020.(II.7.) Korm. rendelet) új alapokra helyezte a szakképzés rendszerét. Iskolánk Soproni Szakképzési Centrum Vas- és Villamosipari Technikum néven folytatja működését.

A szakmai oktatás ágazati alapoktatásra és szakirányú oktatásra tagolódik. Azaz a hároméves szakképző osztályokban és az ötéves technikumban a tanulók a képzés első szakaszában országosan egységes ágazati alapoktatásban vesznek részt.

Az alapozó képzés után – szakképző iskolában a 9. osztály, technikumban pedig a 10. osztály végén – az ágazati alapvizsga letételét követően a képzés második szakaszában kerülhet sor a duális képzőhelyeken a szakképzési munkaszerződések megkötésére.

A szakképző iskolai tanulmányok végén a tanulók szakmai vizsga keretében szereznek szakmát. A szakmai vizsga után további két év alatt esti tagozaton le tudnak érettségizni iskolánkban.

A technikum elvégzése után a diákok egyszerre kapnak érettségi bizonyítványt és technikusi oklevelet, emellett a B2 nyelvvizsga megszerzésére is lehetőségük van.

 

A képzés minőségének további javítását szolgálja alapítványunk, az igényeket követő pályaválasztási kínálatunk, szakköreink, a tanórákon kívüli rendezvényeink, valamint a bel- és külföldi szakképző iskolákkal kialakított kapcsolataink. Fontos szerepe van a sportnak a testnevelés órákon kívül is. A versenysportot és a szabadidős sportolást nagy tornaterem, konditermek és gimnasztika terem szolgálják.

Iskolánk szakmai, pedagógiai munkájával, tanulóink tanulmányi, kulturális és sport eredményeivel jelentős rangot vívott ki Sopronban és a régióban.

A lépésről-lépésre alakuló, de egyre gazdagodó iskolai hagyományaink színesebbé és emlékezetessé teszik az itt töltött diákéveket.

A gólyatábor és gólyaavató, a projektnapok, témahetek, a kirándulások, külföldi szakmai gyakorlatok, a szalagavató, a ballagás mind remek alkalom arra, hogy diákjaink ne csak választott szakmájukban mélyülhessenek el, hanem egyéb témákban is tapasztalatokat szerezzenek, a közös programok alatt szociális és kommunikációs készségeik továbbfejlődjenek, kitekinthessenek más országok képzéseire.

Iskolánk népszerűségét mutatja, hogy a 2022/2023-as tanévben több mint ezer diák iratkozott be nappali képzésre vagy felnőttoktatásra.

Az állandóan változó jogszabályi környezetben igyekszünk a tőlünk telhető legjobb szakmai, közismereti képzést és a diákok életkorának és személyiségének megfelelő nevelést biztosítani, hogy a 21. században szükséges szakmai készségek mellett a kommunikációs, és alkalmazkodóképességük, az önálló munkavégzésre és együttműködésre való készségük, valamint az élethosszig tartó tanulás képessége segítségével könnyen alkalmazkodhassanak az új feladatokhoz és kihívásokhoz.